ivf extrák

IVF add-onok: mi segít valóban a lombikkezelésben, és mi az, ami csak jól hangzik?

Lombikkezelés közben szinte biztos, hogy találkozol az „IVF add-on” kifejezéssel.
Kiegészítő vizsgálatok, extra kezelések, „plusz csomagok” – sokszor azzal az ígérettel, hogy növelik a siker esélyét.

De mi az, ami mögött valódi bizonyíték áll…
…és mi az, ami inkább csak marketing és remény, viszont pénzbe, időbe és érzelmi energiába kerül?

Ebben a cikkben áttekintjük az IVF add-onokat a szakmai ajánlások (pl. ESHRE) jelzőlámpa-rendszere alapján:

  • melyek azok, amelyek bizonyítottan hasznosak (zöld)
  • melyek ígéretesek, de bizonytalanok (sárga)
  • és melyek azok, amelyeknél nincs igazolt előny, sőt akár kockázatosak is lehetnek (piros).

Mik azok az IVF add-onok?

IVF add-onoknak nevezzük azokat a kiegészítő vizsgálatokat vagy beavatkozásokat, amelyeket a „standard” lombikkezelés mellé kínálnak azzal a céllal, hogy:

  • javítsák a petefészek-stimuláció eredményességét
  • növeljék az embrió beágyazódásának esélyét
  • csökkentsék a sikertelen ciklusok számát

Papíron mind jól hangzik – de nem mindegy, mi az, ami tényleg működik, és mi az, amit csak azért kérünk, mert „még valamit szeretnénk tenni”.


Miért kellett jelzőlámpa-rendszer az add-onokra?

A meddőségi kezelések világában rohamosan jelentek meg az újabb és újabb kiegészítő eljárások.
Nem mindegyikről készült azonban jó minőségű, nagy betegszámú vizsgálat, ami igazolná, hogy:

  • valóban növelik-e a siker esélyét
  • biztonságosak-e hosszú távon

Ezért vezettek be szakmai szervezetek – pl. az ESHRE – egyfajta jelzőlámpa-rendszert, amely színkódokkal segít eligazodni:

  • 📗 Zöld – van bizonyíték előnyre és biztonságra
  • 📒 Sárga – ígéretes, de az adatok korlátozottak / ellentmondásosak
  • 📕 Piros – nincs igazolt előny, vagy kérdéses a biztonság

Ez a rendszer támogatja a közös döntéshozatalt: ne csak a marketing, hanem a bizonyítékok vezessenek.


Zöld – amikor az add-on valóban segíthet

📗 Zöld: biztonságos, és van bizonyított előnye

Ezek olyan kiegészítő megoldások, amelyek bizonyos helyzetekben ténylegesen hozzáadhatnak a lombikkezelés sikeréhez.

Diagnosztikus méhtükrözés (hiszteroszkópia)

  • Mikor jön szóba?
    Többszöri sikertelen embrióbeültetés után.
  • Mit tud?
    Lehetővé teszi, hogy a méh üregét közvetlenül, kamerával vizsgálják, észrevegyék a polipot, sövényt, összenövéseket, egyéb eltéréseket.
  • Miért zöld?
    Bizonyos esetekben az ilyen eltérések felismerése és kezelése valóban javíthatja az esélyeket.

Rövid protokoll és alternatív trigger túlstimuláció gyanúja esetén

  • Mikor jön képbe?
    Ha a petefészkek nagyon erősen reagálnak (túl sok tüsző), fennáll a túlstimuláció (OHSS) veszélye.
  • Mit jelent?
    Rövidebb időtartamú hormonkezelést és olyan „trigger” megoldást (nem csak hCG), amely csökkenti az OHSS kockázatát.
  • Miért fontos?
    Egészségvédő szempontból kiemelten hasznos, és segít biztonságosabbá tenni a kezelést.

Petefészek-válasz megítélése AFC és AMH alapján

  • Mik ezek?
    • AFC (antrális tüszőszám): ultrahangon látható kicsi tüszők száma
    • AMH: anti-Müller hormon szintje a vérben
  • Miért lényeges?
    Ezek pontosabban jelzik a petefészek-tartalékot és várható válaszát a stimulációra, mint a „régi” FSH-alapú megítélés.
  • Mit nyersz vele?
    Jobban testre szabható a hormonkezelés, elkerülhető a túl alacsony vagy túl magas stimuláció.

Sárga – ígéretes, de nem mindenkinek és nem minden helyzetben

📒 Sárga: biztonságosnak tűnik, ígéretes, de az adatok korlátozottak / ellentmondásosak

Itt jönnek azok az eljárások, amelyekről sokan beszélnek, néha „csodafegyverként”, de a tudományos háttér még nem egyértelmű. Nem biztos, hogy ártanak – de nem is igazolt, hogy mindenkinél használnak.

Endometrium „karcolás” (endometrial scratching)

  • Mit jelent?
    A méhnyálkahártya enyhe, kontrollált sértése egy előző ciklusban.
  • Mire alapozzák?
    Feltételezik, hogy a gyógyulási folyamat javíthatja a beágyazódás esélyét.
  • A valóság:
    A vizsgálatok ellentmondásosak – nem egyértelmű, hogy rutinszerűen javasolható.

Endometrial Receptivity Analysis (ERA)

  • Mi ez?
    Genetikai profil alapján próbálja megmondani, mikor „legfogékonyabb” a méhnyálkahártya a beágyazódásra.
  • Mikor merül fel?
    Többszöri, magyarázat nélküli sikertelen beültetés esetén szokták felajánlani.
  • Mi a gond?
    A klinikai haszna továbbra is kérdéses, drága, és nem egyértelmű, hogy javítja az élveszülési arányt.

Hüvelyi és méh mikrobiom vizsgálat

  • Miről szól?
    A hüvely- és méhflóra összetételét vizsgálja. Eltérések esetén jöhetnek szóba pre- és probiotikumok, célzott kezelések.
  • Miért lehet hasznos?
    Felmerült, hogy a kóros flóra sikertelen beágyazódáshoz vezethet.
  • Hol a bökkenő?
    Egyelőre kevés, változó minőségű adat áll rendelkezésre – ígéretes, de nem általánosan bizonyított.

Duostim (Shanghai-protokoll)

  • Mi ez?
    Kettős stimuláció ugyanabban a ciklusban (follikuláris + luteális fázisban).
  • Mikor jöhet szóba?
    Főleg onkológiai kezelés előtt, amikor gyorsan kell minél több petesejtet nyerni.
  • Mit tudunk?
    Speciális helyzetekben hasznos lehet, de nem mindenkinek való és nem rutinvizsgálat.

Antioxidáns kezelés

  • Mire irányul?
    Olyan esetekben, amikor a spermiumoknál például DNS-fragmentációt mutatnak ki.
  • Mi biztos?
    Önállóan nem emeli bizonyítottan az élveszülési arányt.
  • Mikor gondolható végig?
    Célzottan, konkrét eltérés esetén – nem „általános csodaszer”.

KIR- és HLA-alapú immunológiai vizsgálatok

  • Mit néznek?
    Az immunrendszer és a genetikai „összeférhetőség” bizonyos aspektusait (pl. KIR–HLA kombinációk).
  • Mikor jön fel?
    Többszöri vetélés, ismételt sikertelen beágyazódás esetén.
  • Hol áll most a tudomány?
    Egyes esetekben megfontolható, de a bizonyítékok még korlátozottak, a mindennapi gyakorlatban nem standard.

Piros – amikor nincs bizonyíték előnyre, sőt kockázat is lehet

📕 Piros: nincs igazolt előny, és/vagy kérdéses a biztonság

Itt azokról az add-onokról van szó, amelyekhez nincs elég megbízható adat, hogy javítanák a lombikkezelés eredményét – és adott esetben plusz kockázatot, mellékhatást, költséget hozhatnak.

Egyéb immunológiai tesztek (pl. perifériás és uterinális NK sejtek)

  • Mit vizsgálnak?
    Az ún. „természetes ölősejtek” (NK sejtek) számát/aktivitását vérben vagy a méhnyálkahártyában.
  • Mi a probléma?
    A mechanizmusok pontos szerepe a beágyazódásban nem tisztázott, a vizsgálati módszerek sem egységesek.
  • Következtetés:
    Jelen tudásunk szerint nincs igazolt előnye a rutinszerű alkalmazásnak.

Immunológiai kezelések (pl. lipid infúziók, IVIG)

  • Mik ezek?
    Immunrendszert befolyásoló infúziós kezelések, gyakran igen magas áron.
  • Miért kérdésesek?
    • nincs egységes, jól definiált indikáció
    • hiányoznak a nagy, jó minőségű vizsgálatok
  • Összességében:
    Nem bizonyított, hogy növelnék az élveszülési arányt, miközben mellékhatásokkal járhatnak.

Trombocita-dús plazma (PRP)

  • Hogyan használják?
    Petefészekbe vagy méhüregbe injektálva, azzal az ígérettel, hogy „felfrissíti” a petefészket vagy javítja a nyálkahártyát.
  • Mi a gond?
    Egyelőre nincs elég adat a hatásosságról és a hosszú távú biztonságról.
  • Következtetés:
    Nem tekinthető bizonyítottan hasznos rutinkezelésnek.

Méhüreg öblítés (hCG, növekedési faktorok, ondóplazma stb.)

  • Mi ez?
    Embriótranszfer előtt különböző anyagokkal „átöblítik” a méhüregét.
  • Mit várnánk tőle?
    Javítja a beágyazódást.
  • Mit mutatnak a vizsgálatok?
    Jelenleg nem igazolt, hogy növelné a beágyazódás vagy élveszülés esélyét.

Őssejt-mobilizálás

  • Mire irányul?
    Főleg korai petefészek-kimerülésben (POI) próbálják „újraéleszteni” a petefészket.
  • Hol tart a tudomány?
    Esetleírások vannak, de nincs meggyőző bizonyíték, hogy hatékony és biztonságos módszer lenne.

Kiegészítő gyógyszerek (aszpirin, szteroid stb.)

  • Fontos különbség:
    • Indokolt, diagnosztizált betegség esetén (pl. bizonyos autoimmun kórképekben) lehet létjogosultságuk.
    • „Csak úgy, biztos ami biztos” jelleggel, valódi indikáció nélkül, kiegészítőként adva nem ajánlott.
  • Miért?
    Minden gyógyszerrel együtt járnak kockázatok, mellékhatások – bizonyított előny nélkül nem érdemes vállalni őket.

Hogyan dönts az IVF add-onokról?

Lombikkezelés közben teljesen természetes, ha azt érzed:
Mindent meg akarok tenni a sikerért.”

Ez az érzés azonban könnyen teret enged annak, hogy minden „pluszt” bevállalj, ami csak létezik – akkor is, ha:

  • nem növeli igazoltan az esélyeket
  • felesleges költséget jelent
  • extra terhet tesz rád testileg-lelkileg

Mit érdemes átgondolni minden add-onnál?

  1. Mi a konkrét célja ennek a vizsgálatnak / kezelésnek?
  2. Van-e rá jó minőségű bizonyíték, hogy javítja az élveszülési arányt?
  3. Kifejezetten az én helyzetemben indokolt-e, vagy csak „általános plusz”?
  4. Vannak-e lehetséges mellékhatások, kockázatok?
  5. Ha nem csináljuk meg, romlanak-e az esélyeim?

Ezeket nyugodtan tedd fel a kezelőorvosodnak is – jogod van érteni, mibe vágsz bele.


Összefoglalás: a te utad, a te döntésed – de ne maradj egyedül

Az IVF add-onok világa első ránézésre bonyolult és nyomasztó lehet.
Nem kell mindennel tisztában lenned egyedül.

  • A zöld jelzésű eljárások bizonyos helyzetekben valóban segíthetnek.
  • A sárga add-onok ígéretesek, de óvatos mérlegelést igényelnek.
  • A piros kategória esetében jelenleg nincs bizonyíték előnyre, így érdemes nagyon kritikusan állni hozzájuk.

A cél nem az, hogy minél több dolgot kipróbálj, hanem hogy
minél inkább személyre szabott, bizonyítékokon alapuló ellátást kapj.


💬 Te melyik add-onról hallottál a legtöbbet?

Oszd meg, melyik kiegészítő eljárásról szeretnél még részletesen, közérthetően olvasni –
ez segít nekünk abban, hogy a következő edukációs anyagainkat hozzátok igazítsuk.

(A cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot és a személyre szabott terápiás javaslatot.)