IVF add-onok: mi segít valóban a lombikkezelésben, és mi az, ami csak jól hangzik?
Lombikkezelés közben szinte biztos, hogy találkozol az „IVF add-on” kifejezéssel.
Kiegészítő vizsgálatok, extra kezelések, „plusz csomagok” – sokszor azzal az ígérettel, hogy növelik a siker esélyét.
De mi az, ami mögött valódi bizonyíték áll…
…és mi az, ami inkább csak marketing és remény, viszont pénzbe, időbe és érzelmi energiába kerül?
Ebben a cikkben áttekintjük az IVF add-onokat a szakmai ajánlások (pl. ESHRE) jelzőlámpa-rendszere alapján:
- melyek azok, amelyek bizonyítottan hasznosak (zöld)
- melyek ígéretesek, de bizonytalanok (sárga)
- és melyek azok, amelyeknél nincs igazolt előny, sőt akár kockázatosak is lehetnek (piros).
Mik azok az IVF add-onok?
IVF add-onoknak nevezzük azokat a kiegészítő vizsgálatokat vagy beavatkozásokat, amelyeket a „standard” lombikkezelés mellé kínálnak azzal a céllal, hogy:
- javítsák a petefészek-stimuláció eredményességét
- növeljék az embrió beágyazódásának esélyét
- csökkentsék a sikertelen ciklusok számát
Papíron mind jól hangzik – de nem mindegy, mi az, ami tényleg működik, és mi az, amit csak azért kérünk, mert „még valamit szeretnénk tenni”.
Miért kellett jelzőlámpa-rendszer az add-onokra?
A meddőségi kezelések világában rohamosan jelentek meg az újabb és újabb kiegészítő eljárások.
Nem mindegyikről készült azonban jó minőségű, nagy betegszámú vizsgálat, ami igazolná, hogy:
- valóban növelik-e a siker esélyét
- biztonságosak-e hosszú távon
Ezért vezettek be szakmai szervezetek – pl. az ESHRE – egyfajta jelzőlámpa-rendszert, amely színkódokkal segít eligazodni:
- 📗 Zöld – van bizonyíték előnyre és biztonságra
- 📒 Sárga – ígéretes, de az adatok korlátozottak / ellentmondásosak
- 📕 Piros – nincs igazolt előny, vagy kérdéses a biztonság
Ez a rendszer támogatja a közös döntéshozatalt: ne csak a marketing, hanem a bizonyítékok vezessenek.
Zöld – amikor az add-on valóban segíthet
📗 Zöld: biztonságos, és van bizonyított előnye
Ezek olyan kiegészítő megoldások, amelyek bizonyos helyzetekben ténylegesen hozzáadhatnak a lombikkezelés sikeréhez.
Diagnosztikus méhtükrözés (hiszteroszkópia)
- Mikor jön szóba?
Többszöri sikertelen embrióbeültetés után. - Mit tud?
Lehetővé teszi, hogy a méh üregét közvetlenül, kamerával vizsgálják, észrevegyék a polipot, sövényt, összenövéseket, egyéb eltéréseket. - Miért zöld?
Bizonyos esetekben az ilyen eltérések felismerése és kezelése valóban javíthatja az esélyeket.
Rövid protokoll és alternatív trigger túlstimuláció gyanúja esetén
- Mikor jön képbe?
Ha a petefészkek nagyon erősen reagálnak (túl sok tüsző), fennáll a túlstimuláció (OHSS) veszélye. - Mit jelent?
Rövidebb időtartamú hormonkezelést és olyan „trigger” megoldást (nem csak hCG), amely csökkenti az OHSS kockázatát. - Miért fontos?
Egészségvédő szempontból kiemelten hasznos, és segít biztonságosabbá tenni a kezelést.
Petefészek-válasz megítélése AFC és AMH alapján
- Mik ezek?
- AFC (antrális tüszőszám): ultrahangon látható kicsi tüszők száma
- AMH: anti-Müller hormon szintje a vérben
- Miért lényeges?
Ezek pontosabban jelzik a petefészek-tartalékot és várható válaszát a stimulációra, mint a „régi” FSH-alapú megítélés. - Mit nyersz vele?
Jobban testre szabható a hormonkezelés, elkerülhető a túl alacsony vagy túl magas stimuláció.
Sárga – ígéretes, de nem mindenkinek és nem minden helyzetben
📒 Sárga: biztonságosnak tűnik, ígéretes, de az adatok korlátozottak / ellentmondásosak
Itt jönnek azok az eljárások, amelyekről sokan beszélnek, néha „csodafegyverként”, de a tudományos háttér még nem egyértelmű. Nem biztos, hogy ártanak – de nem is igazolt, hogy mindenkinél használnak.
Endometrium „karcolás” (endometrial scratching)
- Mit jelent?
A méhnyálkahártya enyhe, kontrollált sértése egy előző ciklusban. - Mire alapozzák?
Feltételezik, hogy a gyógyulási folyamat javíthatja a beágyazódás esélyét. - A valóság:
A vizsgálatok ellentmondásosak – nem egyértelmű, hogy rutinszerűen javasolható.
Endometrial Receptivity Analysis (ERA)
- Mi ez?
Genetikai profil alapján próbálja megmondani, mikor „legfogékonyabb” a méhnyálkahártya a beágyazódásra. - Mikor merül fel?
Többszöri, magyarázat nélküli sikertelen beültetés esetén szokták felajánlani. - Mi a gond?
A klinikai haszna továbbra is kérdéses, drága, és nem egyértelmű, hogy javítja az élveszülési arányt.
Hüvelyi és méh mikrobiom vizsgálat
- Miről szól?
A hüvely- és méhflóra összetételét vizsgálja. Eltérések esetén jöhetnek szóba pre- és probiotikumok, célzott kezelések. - Miért lehet hasznos?
Felmerült, hogy a kóros flóra sikertelen beágyazódáshoz vezethet. - Hol a bökkenő?
Egyelőre kevés, változó minőségű adat áll rendelkezésre – ígéretes, de nem általánosan bizonyított.
Duostim (Shanghai-protokoll)
- Mi ez?
Kettős stimuláció ugyanabban a ciklusban (follikuláris + luteális fázisban). - Mikor jöhet szóba?
Főleg onkológiai kezelés előtt, amikor gyorsan kell minél több petesejtet nyerni. - Mit tudunk?
Speciális helyzetekben hasznos lehet, de nem mindenkinek való és nem rutinvizsgálat.
Antioxidáns kezelés
- Mire irányul?
Olyan esetekben, amikor a spermiumoknál például DNS-fragmentációt mutatnak ki. - Mi biztos?
Önállóan nem emeli bizonyítottan az élveszülési arányt. - Mikor gondolható végig?
Célzottan, konkrét eltérés esetén – nem „általános csodaszer”.
KIR- és HLA-alapú immunológiai vizsgálatok
- Mit néznek?
Az immunrendszer és a genetikai „összeférhetőség” bizonyos aspektusait (pl. KIR–HLA kombinációk). - Mikor jön fel?
Többszöri vetélés, ismételt sikertelen beágyazódás esetén. - Hol áll most a tudomány?
Egyes esetekben megfontolható, de a bizonyítékok még korlátozottak, a mindennapi gyakorlatban nem standard.
Piros – amikor nincs bizonyíték előnyre, sőt kockázat is lehet
📕 Piros: nincs igazolt előny, és/vagy kérdéses a biztonság
Itt azokról az add-onokról van szó, amelyekhez nincs elég megbízható adat, hogy javítanák a lombikkezelés eredményét – és adott esetben plusz kockázatot, mellékhatást, költséget hozhatnak.
Egyéb immunológiai tesztek (pl. perifériás és uterinális NK sejtek)
- Mit vizsgálnak?
Az ún. „természetes ölősejtek” (NK sejtek) számát/aktivitását vérben vagy a méhnyálkahártyában. - Mi a probléma?
A mechanizmusok pontos szerepe a beágyazódásban nem tisztázott, a vizsgálati módszerek sem egységesek. - Következtetés:
Jelen tudásunk szerint nincs igazolt előnye a rutinszerű alkalmazásnak.
Immunológiai kezelések (pl. lipid infúziók, IVIG)
- Mik ezek?
Immunrendszert befolyásoló infúziós kezelések, gyakran igen magas áron. - Miért kérdésesek?
- nincs egységes, jól definiált indikáció
- hiányoznak a nagy, jó minőségű vizsgálatok
- Összességében:
Nem bizonyított, hogy növelnék az élveszülési arányt, miközben mellékhatásokkal járhatnak.
Trombocita-dús plazma (PRP)
- Hogyan használják?
Petefészekbe vagy méhüregbe injektálva, azzal az ígérettel, hogy „felfrissíti” a petefészket vagy javítja a nyálkahártyát. - Mi a gond?
Egyelőre nincs elég adat a hatásosságról és a hosszú távú biztonságról. - Következtetés:
Nem tekinthető bizonyítottan hasznos rutinkezelésnek.
Méhüreg öblítés (hCG, növekedési faktorok, ondóplazma stb.)
- Mi ez?
Embriótranszfer előtt különböző anyagokkal „átöblítik” a méhüregét. - Mit várnánk tőle?
Javítja a beágyazódást. - Mit mutatnak a vizsgálatok?
Jelenleg nem igazolt, hogy növelné a beágyazódás vagy élveszülés esélyét.
Őssejt-mobilizálás
- Mire irányul?
Főleg korai petefészek-kimerülésben (POI) próbálják „újraéleszteni” a petefészket. - Hol tart a tudomány?
Esetleírások vannak, de nincs meggyőző bizonyíték, hogy hatékony és biztonságos módszer lenne.
Kiegészítő gyógyszerek (aszpirin, szteroid stb.)
- Fontos különbség:
- Indokolt, diagnosztizált betegség esetén (pl. bizonyos autoimmun kórképekben) lehet létjogosultságuk.
- „Csak úgy, biztos ami biztos” jelleggel, valódi indikáció nélkül, kiegészítőként adva nem ajánlott.
- Miért?
Minden gyógyszerrel együtt járnak kockázatok, mellékhatások – bizonyított előny nélkül nem érdemes vállalni őket.
Hogyan dönts az IVF add-onokról?
Lombikkezelés közben teljesen természetes, ha azt érzed:
„Mindent meg akarok tenni a sikerért.”
Ez az érzés azonban könnyen teret enged annak, hogy minden „pluszt” bevállalj, ami csak létezik – akkor is, ha:
- nem növeli igazoltan az esélyeket
- felesleges költséget jelent
- extra terhet tesz rád testileg-lelkileg
Mit érdemes átgondolni minden add-onnál?
- Mi a konkrét célja ennek a vizsgálatnak / kezelésnek?
- Van-e rá jó minőségű bizonyíték, hogy javítja az élveszülési arányt?
- Kifejezetten az én helyzetemben indokolt-e, vagy csak „általános plusz”?
- Vannak-e lehetséges mellékhatások, kockázatok?
- Ha nem csináljuk meg, romlanak-e az esélyeim?
Ezeket nyugodtan tedd fel a kezelőorvosodnak is – jogod van érteni, mibe vágsz bele.
Összefoglalás: a te utad, a te döntésed – de ne maradj egyedül
Az IVF add-onok világa első ránézésre bonyolult és nyomasztó lehet.
Nem kell mindennel tisztában lenned egyedül.
- A zöld jelzésű eljárások bizonyos helyzetekben valóban segíthetnek.
- A sárga add-onok ígéretesek, de óvatos mérlegelést igényelnek.
- A piros kategória esetében jelenleg nincs bizonyíték előnyre, így érdemes nagyon kritikusan állni hozzájuk.
A cél nem az, hogy minél több dolgot kipróbálj, hanem hogy
minél inkább személyre szabott, bizonyítékokon alapuló ellátást kapj.
💬 Te melyik add-onról hallottál a legtöbbet?
Oszd meg, melyik kiegészítő eljárásról szeretnél még részletesen, közérthetően olvasni –
ez segít nekünk abban, hogy a következő edukációs anyagainkat hozzátok igazítsuk.
(A cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot és a személyre szabott terápiás javaslatot.)