Petevezetők vizsgálata

Petevezető elzáródásra magas rizikót jelent korábbi Chlamydia fertőzés, kismedencei gyulladás, endometriózis, előzetes méhen kívüli terhesség. A petevezetők átjárhatóságát több módon lehet vizsgálni. 

HSG (hysterosalpingogram) során a ciklus 5-10. napja közt egy vékony katétert vezetnek fel a méhnyakon át,  melynek segítségével a méhűrt kontrasztanyaggal töltik fel és röntgen átvilágítás alatt figyelik, kiáramlik-e a kontrasztanyag a petevezetőkön keresztül a méhűrbe vagy sem. Előnye a diagnózis mellett, hogy a következő ciklusban 3x magasabb terhességi arányt figyeltek meg – ez valószínűleg azzal függ össze, hogy megnyithatja az elzáródott petevezetőket. A vizsgálat hátránya a sugárzás illetve az, hogy a beavatkozás  fájdalommal járhat.  A HSG a laparoszkópos műtétnél kisebb rizikót jelent a páciensek számára, viszont a teljes hasűr állapota nem ítélhető meg.

A HyCoSy (hysterosalpingo-contrast-sonography) nagy előnye a HSG-hez képest, hogy ultrahang vizsgálattal ellenőrzik a kontrasztanyag átjutását a petevezetőkön, így elkerülhető a sugárzás és altatás, illetve kevésbé fájdalmas beavatkozás. Egyidejűleg 3 dimenziós méh-ultrahang vizsgálat is végezhető. Hátránya, hogy az eredmény jobban vizsgálóorvos-függő lehet.

Laparoszkópos kismedencei műtét során végezhető chromopertubatio. Ennek során a hüvely felől festékanyagot juttatnak a méhűrbe és a festék áramlását ellenőrzik a petevezetőkön keresztül a hasűrbe. Ez a legprecízebb módszer, azonban a műtéti szövődmények miatt egyéni elbírálás szükséges, hogy kinek javasolt és kinek nem.